Mellimplantátum elhelyezése: izom alá vagy mirigy alá? (És mi az a dual plane?)

Dr. Urszán Albert

A mellnagyobbítás egyik legfontosabb (és a végeredményt évekig meghatározó) döntése nem a „kerek vs. anatómiai”, hanem ez:

Hová kerüljön az implantátum?

  • mirigy alá (subglandularis), vagy
  • izom alá (submuscularis), illetve
  • a kettő „okos” kombinációja: dual plane.

A jó döntés nem divat kérdése. Anatómia + életmód + hosszú távú kockázatkezelés.

Gyors áttekintés: 30 másodperces döntési logika

Nagy valószínűséggel izom alá / dual plane felé megyünk, ha:

  • vékony a szövettakaró (bőr + mirigy + bőr alatti zsír),
  • fontos a természetes átmenet a felső póluson,
  • hajlam van megereszkedésre, vagy nagyobb implantátum kerül be,
  • hosszú távon szeretnél „stabilabb” tartást.

Nagy valószínűséggel mirigy alá felé megyünk, ha:

  • jó a szövettakaró vastagsága,
  • minimális posztoperatív fájdalmat és gyorsabb „komfortot” szeretnél,
  • nem végzel intenzív mellizom-terhelést (fekvenyomás, tolódzkodás, nagy volumenű fekvőtámasz).

Mit jelentenek pontosan az elhelyezések?

1) Mirigy alatti (subglandularis)

Az implantátum a mirigyállomány mögé, de az izom elé kerül.

Előnyei

  • általában kevesebb posztoperatív fájdalom,
  • gyorsabb „otthonosság-érzet” a mindennapokban,
  • nincs izommozgással összefüggő forma-változás.

Hátrányai

  • vékony takarórétegnél láthatóvá válhat a perem / redő (rippling),
  • hajlam esetén a súly korábbi megereszkedést támogathat,
  • a tokzsugorodás (capsularis contractura) esélye általában magasabb, mint izom alatt.

2) Izom alatti (submuscularis)

Az implantátum a nagy mellizom (pectoralis major) alá kerül.

Fontos tény: “teljesen izom alá” a gyakorlatban nem létezik.
Az izom anatómiai tapadása miatt nem fedi 100%-ban az implantátumot (különösen a külső-alsó részen).

Előnyei

  • vékony takaró esetén jobban elfedi az implantátum átmeneteit,
  • gyakran kisebb tokzsugorodási kockázat,
  • bizonyos esetekben jobb „tartóhatás” a felső részen.

Hátrányai

  • többnyire fájdalmasabb a gyógyulás az első időszakban,
  • nagy mellizom-terhelés mellett nőhet az elmozdulás kockázata,
  • egyes mozdulatokra (izomfeszítés) lehet átmeneti „mozgás” érzés.

3) Subfascialis (kötőszövetes lemez alatti) – röviden

Egy ideig sok szó esett róla, de a hosszú távú tapasztalatok alapján nem ad számottevő különbséget a klasszikus mirigy alatti elhelyezéshez képest. Nálunk ezért nem ez a fő irány, inkább megemlítés szintjén kezeljük.

4) Dual plane (a két világ kombinációja)

A dual plane lényege: felül az izom takar és tart, alul az implantátum természetesebben tölti a mirigy alatti teret.

Miért született meg ez a technika?
Két klasszikus probléma miatt:

  • Mirigy alatt: a súly könnyebben támogatja a megereszkedést.
  • Hagyományos izom alatt: előfordulhat, hogy a saját mell a implantátum felett „lecsúszik” → kettős kontúr (double-bubble jelenség).

A dual plane célja:

  • legyen takarást adó izom felül,
  • de maradjon egy kontrollált, természetes együttmozgás alul, ami sok esetben csökkenti a kettős kontúr és a korai felvarrás szükségességét.

Összehasonlító táblázat: kinek mi passzol?

SzempontMirigy alattiIzom alattiDual plane
Szövettakaró vékony (látszódás veszély)✅✅
Gyógyulási fájdalom (átlag)❌/↔
Tokzsugorodás kockázata (általános tendencia)↔/❌
Intenzív mellizom-edzés❌ (kockázat nőhet)↔ (egyéni)
Természetes felső átmenet✅✅
Enyhébb megereszkedés / kettős kontúr kockázat✅✅

Megjegyzés: nincs univerzális „legjobb” pozíció. Ha lenne, mindenki csak azt csinálná.

A kritikus rész, amiről ritkán beszélnek: elmozdulás és edzés

Izom alatti elhelyezésnél az implantátum lefelé való elmozdulása (az áthajlási redő „megcsúszása”) kb. 1–1,5% körüli lehet.
Direkt mellizomgyakorlatoknál (fekvenyomás, tolódzkodás, intenzív fekvőtámasz) ez a kockázat jelentősen nőhet, akár 10–15% tartományba is.

Ez nem azt jelenti, hogy sportolni tilos. Azt jelenti, hogy:

  • edzésmúlt + célok + anatómia alapján kell pozíciót választani,
  • és reálisan kell kezelni, mi a „kockázat ára” egy adott életmódnál.

Gyakori tévhitek

1) „Teljesen izom alá kerül, akkor biztosan nem látszik semmi.”
Nem teljes fedésről van szó – és a láthatóság nem csak ettől függ, hanem a bőrminőségtől, zsírtakarótól, implantátumprofiloktól és a választott mérettől is.

2) „Mirigy alá mindig természetellenes.”
Nem igaz. Megfelelő takaró esetén nagyon szép, természetes eredmények érhetők el.

3) „Izom alá mindig jobb.”
Nem. Bizonyos életmódnál és anatómiánál épp a mirigy alatti lehet a racionálisabb.

Hogyan döntünk a konzultáción? (A gyakorlatban)

Nálunk a konzultáció célja nem az, hogy „rábeszéljünk” valamire, hanem hogy kiszámítható, vállalható terv szülessen.

A döntéshez ezeket nézzük meg:

  • bőr és mirigy vastagsága, rugalmassága,
  • mellkas szélessége, kiinduló mellforma,
  • sport és terhelés: van-e mellizom-domináns edzés,
  • megereszkedési hajlam, szöveti „tartalék”,
  • cél: természetesség / felső pólus teltség / maximalizálás.

Sok esetben 3D szimulációval is támogatjuk a tervezést, hogy a „képzeletbeli szakadék” a lehető legkisebb legyen.

Felépülés röviden: mire számíts?

Átlagos idővonal (irányadó)

  • 0–2 nap: feszülés, duzzanat, kímélet
  • 1 hét: kontroll, fokozatos könnyítés
  • 3–6 hét: kompressziós melltartó protokoll szerint, óvatos visszatérés
  • 6–12 hét: fokozatos sportterhelés (egyéni terv alapján)
  • 3–6 hónap: forma finomodik, szövetek rendeződnek

Implantátum pozíció (izom alá vs. mirigy alá)

Fájdalmasabb az izom alatti?

Általában igen, az első időszakban gyakrabban intenzívebb, mert az izom érintett. A különbség később kiegyenlítődik.

Melyiknél kisebb a tokzsugorodás esélye?

Tendenciájában izom alatt gyakrabban alacsonyabb, de a tokzsugorodás többtényezős kérdés (egyéni hajlam, technika, szöveti reakciók).

Sportolok (futás, jóga, pilates). Ez gond?

Nem. A kérdés inkább a direkt mellizom-terhelés (fekvenyomás, tolódzkodás). A futásnál inkább a komfort és a tartás szempontjai számítanak.

Mi az a kettős kontúr (double-bubble)?

Olyan formai eltérés, amikor a saját mell és az implantátum „külön életet él”, és két ív rajzolódik ki. Bizonyos anatómiai helyzetekben a dual plane csökkentheti ennek kockázatát.

Mirigy alá kerülve jobban „lóg” majd?

Megerereszkedési hajlamnál és nagyobb súlynál nagyobb lehet a kockázat, ezért ilyenkor gyakran izom alatti vagy dual plane logika mentén tervezünk.

Biztosan ugyanaz lesz a végeredmény, mint a szimuláció?

A 3D terv nem ígéret milliméterre, hanem közös vizuális cél. A gyógyulás szöveti válasza egyéni, de a tervezés csökkenti a „meglepetés” esélyét.

Összegzés: a jó pozíció nem trend, hanem illeszkedés

A mirigy alatti, izom alatti és dual plane elhelyezés mind jó lehet – ha a megfelelő páciensnél, a megfelelő céllal alkalmazzuk.
A rossz döntés tipikusan akkor születik, amikor valaki divatból választ pozíciót, nem pedig anatómiai realitás alapján.Ha szeretnél objektív állapotfelmérést és egy olyan tervet, ami nem a következő nyarat, hanem a következő 10 évet tartja szem előtt, jelentkezz konzultációra az Aesthetic Plasztikai Sebészet Budapest rendelésére .

Ha kérdéseid vannak a plasztikai sebészetről, jelentkezz be Dr. Urszán Alberthez ingyenes személyes konzultációra.
Jelentkezzen ingyenes konzultációra
Segítünk, hogy megvalósítsa álmait.
Beszéljük át a lehetőségeket!